A csalánt általában a haszontalan gyomnövények közé soroljuk, pedig ez a növény már évezredek óta gyógyítja az embereket.

A csalánnak körülbelül 80 faja ismert. Magyarországon a legismertebb a nagycsalán, mely méter magasra is megnőhet, egy lágyszárú, évelő növény. A levelein és a száron mirigyszőr (csalánszőr) fejlődik ki. Ennek feji része fúródik a bőrbe és ez okoz égető és csípős fájdalmat, hólyagokat.

Levelét (Urticae folium) tavasztól őszig gyűjthetjük, amit megszárítunk, majd forrázással gyógyteát készítünk belőle. A teája élénkítő hatású, sok vitamint (A-, B-, C-, K-, U-, P) és ásványi anyagot tartalmaz, például a vasat. Megtalálhatóak benne a karotinok, melyek antioxidáns hatásuk mellett immunserősítőek.

A csalántea kúra

Ha csalántea kúrát tartunk, fontos, hogy 6 hétnél tovább nem szabad inni, mivel kovasav hatóanyagai lerakodnak a vesében, ami homokot és követ is okozhat. A kúra után mindenképp tartsunk 6hetes szünetet.

A csalán az egyik legjobb vértisztító növény, ezek mellett a vesét fokozottabb vízkiválasztásra serkenti, csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, reumatikus megbetegedések kezelésére. Lázcsillapításra, vérszegénységre és kiütésekre alkalmas.

A csalán más felhasználási formája az egészségben

A csalán ülőfürdőként is használható, az aranyér vagy reuma ellen, borogatásként pedig bőrkiütésre. A szépségápolásban hasznosítható lemosóként, mellyel a hajhullás és korpásódás megelőzhető, valamint megállítja a haj zsírosodását. Kovasav tartalma erősíti a hajhagymákat, a kötőszöveteket és a körmöket.

Gyökerei (Urticae radix) is felhasználhatóak, ezeket októbertől áprilisig gyűjtjük. Főzéssel készítünk belőle teát, mellyel megakadályozható a prosztata rendellenes növekedése, megnöveli a vizelet mennyiségét, a felére csökkenti a vizelési ingert, gyorsítja vizeletáramlás.