Gyógynővények

Izsóp: ismert gyógy- és fűszernövény

Izsóp - ismert gyógy- és fűszernövény

A kerti izsóp (Hysoppus officinalis) terjedt el a Kárpát-medencében, de több alfaja is ismert. Vadon ritkán él, főként a kertek illatos dísze, melynek jótékony hatásait már az ókorban is ismerték. Az árvacsalánfélék népes családjának tagja. Már a Bibliában is szerepel: „Tisztíts meg engem izsóppal, és én tiszta leszek.” Ismert gyógy- és fűszernövényként egyaránt.

Az izsóp tulajdonságai

Az izsóp évelő, cserjeszerű növény, mely közel 1 méterig képes megnőni. Idősebb részei elfásodnak, de fiatal ágai zöldek és zsengék. A levelek átellenesek, lándzsás alakúak, hosszuk eléri a 47 cm-t. A szárak csúcsain virágzat alakul ki több cm-es szakaszon, egy irányba hajolva. A virágok kékes-lilás színűek általában, de előfordulnak fehér változatban is. Az izsópnak fűszeres illata van. Júniustól augusztusig virágzik. A faggyal és a szárazsággal szemben ellenálló.

Az izsóp felhasználása

Az izsóp illóolaj tartalma elérheti az 1%-t; sok polikamfor található benne. A köptető és görcsoldó tulajdonságai miatt használják légúti hurutok kezelésére. Teakeverékek gyakori alkotóeleme.

Torokgyulladásra, mandulagyulladásra ajánlott főzet:

Zsályalevéllel kevert izsópot forrázzuk le 2 dl vízzel, és naponta többször öblögessük torkunkat.

Az izsóp kitűnő fűszernövény is; az ételekbe keverve javíthat az emésztésen, növelheti az étvágyat. Az illatszeripar is profitál kiváló tulajdonságaiból: illóolaját építi be készítményeibe. A gasztronómia is felfedezte; a burgonya, a zeller és vadhúsok mellé adagolják fűszerként. Esetenként salátákba keverik. Enyhén kesernyés íze a zsírosabb ételekhez passzol.

Az izsóp gyógyhatása

Az izsóp gyógyhatása

A régi görögök az izsóp teáját köhögésre és légszomjara használták. Gyakran borogatásra is alkalmazták, de hatóanyagairól pontos információt csak a 17. század után kaptunk. A levelek és virágok főzetét a tüdő és az orrüreg kitisztítására alkalmazzák. Különböző sérülések kezelésére kiváló, mivel megakadályozza duzzanatok kialakulását. Emésztési panaszok esetén javasolható fogyasztása; javítja a gyomorműködést, szélhajtó hatása pedig a belekben fejti ki jótékony hatását. Magas vérnyomás esetén tilos fogyasztani!

Az izsóp szedésével kapcsolatos tudnivalók

Az izsóp magról, de leginkább tőosztással szaporítható kora tavasszal. Gyógyászati felhasználást tekintve az izsópot a virágzás előtt gyűjtik, illóolaja miatt viszont már a virágzás kezdetén szedik. Csak a zöld, leveles-virágos szárakat gyűjtik, ezeknek van tápanyagértéke. Először júniusban, majd szeptemberben-októberben másodszor is kaszálják. A terméshozam hektáronként 1500-300 kg száraz drog.

Az izsóp tárolása

Az izsóp szárítása előtt fontos eltávolítani a fás részeket, sérült leveleket. Meleg, de szellős helységben tárolandó. Akár 35 fokos hőséget is kibírja. Az illóolajat a meg nem szárított zöld részekből állítják elő. A felhasználás előtt el kell dönteni, mihez szeretnék kezdeni a gyógynövénnyel; ehhez mérten kell kidolgozni az izsóp feldolgozási stratégiáját.

Szólj hozzá a bejegyzéshez! Minden vélemény számít!