A szezonális allergiák: tünetei, okai és kezelési módjai

Bőr- és szemviszketés, orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, csalánkiütés… Ezek a szezonális allergiák jellegzetesebb tünetei, melyek leginkább a tavaszi és őszi pollenidőszak során jelentkeznek. Mit kell tudni erről és milyen lehetséges módokon védekezhetünk ez ellen?

Ki ne szeretné a természetet és a benne lévő színpompás és illatos virágokat, fákat, füveket és egyéb növényeket? Vajmi kevés az az ember, aki az élővilágot ellenszenvesnek találná, mégis e szépségben rejlik valami, ami néhányunkat önkéntelenül is megtámad: a pollen, ami a szezonális allergiák alapkomponense. E parányi, finom szemcsék, amelyek funkciója a virágok beporzása, kellemetlen hatást vált ki néhány erre érzékeny szervezetben.

De mi is tulajdonképpen az allergia?

Temesvári Gabriella úgy határozza meg az allergia mibenlétét, mint az emberi szervezet reakcióját, illetve túlérzékenységét a „betolakodókkal” szemben, amelyek lehetnek: vírusok, baktériumok, allergének, fehérjetermészetű anyagok. Ezek az anyagok a szervezetbe jutva immunglobulin nevű antitesteket (ellenanyagokat) képeznek, amelyek aztán hisztamin-felesleget termelnek, allergiás reakciókat váltva ki a szervezetből.

Szezonális allergia, szénanátha, allergiás rhinitis?

Sokan használják a szénanátha kifejezést az allergia ezen válfajának – az orr és a légutak gyulladását előidéző érzékenység – körülhatárolása végett, ám ez az elnevezés Dr. Jordan Josephson fül-orr-gégész, a New York-i Lenox Hill Kórház szinusz specialistája szerint megtévesztő lehet. A szénanátha helyett inkább a pollenallergia kifejezés használatát javasolta a specialista, mint a növények beporzása hatására keletkező pollenérzékenység – írja a Sinus Relief Now című könyvében. Az orvosok és a kutatók viszont leginkább a szezonális allergiás rhinitis terminust használják az állapot leírására.

Allergia-statisztika

Az Amerikai Asztma és Allergia Alapítvány (Asthma and Allergy Foundation of America) feltárásai szerint évente nem kevesebb mint 50millió ember tapasztal valamilyen allergiás tünetet. Amerikában 2017-ben a felnőttek 8,1%, a gyerekek 7,1%-ánál fedeztek fel szezonális allergiára utaló ismertetőjeleket vagy allergiás rhinitis tünetet, mindezt tetőzi Dr. Jordan Josephson azon kijelentése, mely szerint világszerte az emberek 10-30%-a szenved allergiás rhinitisben.

Mit mondanak a magyar adatok?

Az Allegra.hu a pollenallergiát a népbetegség kategóriába sorolja, mivel az érintettek száma az egész világon, ma már meghaladja a 400millió főt is. Magyarországon nincs pontos statisztika arról, hogy szám szerint hány embert érintenek a szezonális allergia panaszai, azonban egy hozzávetőleges adattal mégis szolgálnak, e szerint: mintegy 2millióra tehető az érintettek száma, amely viszont évről évre egyre nő és súlyosbodik.

Hazánkban a pollenallergiát leginkább a hírhedt parlagfű okozza, és az erre érzékenyek száma csaknem 50%-ra tehető.

Szimptómák

A szezonális allergiás rhinitis tünetei nem húzódnak el, hanem szinte azonnal jelentkeznek, amelyet legfőképpen a tavasszal virágzó fűzfa, mogyoró és nyír pollenjei okozhatnak a virágporra érzékenyen reagáló szervezetekben. Jellemzően a következő szimptómákról beszélhetünk:

  • nyálkahártya-gyulladás, valamint az ennek hatására jelentkező tüsszögés
  • orrfolyás
  • orrdugulás
  • szemviszketés
  • szemvörösség
  • fáradtság
  • levertség-érzés
  • koncentrációs képesség csökkenése

Dr. Jordan Josephson szerint mindezen tünetesetenként kiegészülhetnek a következőkkel:

  • fülviszketés
  • rekedtség
  • ingerlékenység
  • köhögés
  • posztnazális csöpögés
  • szinuszos fejfájás
  • csökkent szaglás
  • horkolás
  • alvási apnoé
  • asztma.

A szervezet harca a betolakodó allergének ellen

A felsorolt tünetek közül sokról elmondható, hogy mindezek „csupán” az immunrendszer túlreagálását jelentik a külső „behatolók” elleni védekezésben, miközben megpróbálják megvédeni a létfontosságú, ugyanakkor érzékeny légúti szerveket ezektől a természeti befurakodóktól. A szervezet antitestei felveszik a harcot a védelem érdekében, ám mindeközben előidézhetnek allergiás válaszokra jellemző tüneteket is.

Mikor és ki lehet allergiás?

Az allergiáról elmondhat, hogy általában két fő ok idézheti elő beálltát, éspedig: környezeti hatás, vagy genetikai betegség/hajlam öröklődés. A szezonális allergiára leginkább a környezeti impulzus jellemző. Az embereknél kortól és nemtől függetlenül bármikor kialakulhat a szénanátha a maga tünetsorozatával, ám a Mayo Klinika (Mayo Clinic) szerint a legtöbb embert mégis főképpen gyermekkorban és a korai felnőttkor szakaszában érinthet erőteljesebben, lévén, hogy ilyen esetekben diagnosztizálták a rendellenességeket a klinika kutatói. Ezek a tünetek dr. Josephson véleménye szerint a kor előrehaladtával egyre kevésbé súlyosak.

A specialista azt is hozzáteszi mindehhez, hogy a gyerekek gyakrabban és korábban tapasztalnak valamilyen ételallergiát, vagy ekcémát, mint szezonális allergiás szimptómákat. Ez utóbbi allegiás tünetek viszont az évek előrehaladtával egyre súlyosabbá válhatnak, melyben benne rejlik a külső allergének iránti érzékenység kialakulása, mint a por, állatszőr, szezonális rhinitis, parlagfű, fű, penész és pollen.

You May Also Like

Szólj hozzá a bejegyzéshez! Minden vélemény számít!